Midjourney, ChatGPT, Gemini, Firefly – melyik mire jó, gyártó-szemmel?
A barátAIm mind mást tudnak. Megmutatom, melyikből lesz a legkevesebb vesződéssel nyomdakész fájl – és hol kell mindegyik mögé emberi kéz.
Az asztalomon ilyenkor három képernyő világít: ugyanazt a témát kérem négy különböző AI-tól, és nem a legszebbet keresem. Azt nézem, melyikből lesz a legkevesebb vesződéssel valódi, gyártható nyomat. Mert a polcon nem a prompt, hanem a kész termék áll majd.
Mit nézek, amikor egy AI-képet gyártó-szemmel vizsgálok?
Három dolgot keresek elsőként. Az első a tényleges felbontás a kívánt végméreten – nem a pixelszám önmagában, hanem hogy elég részlet van-e mögötte. A második a szín: mennyire telített, neonos a paletta, mert az gyakran a nyomda festék-tartományán kívül esik. A harmadik a szöveg és a finom élek: itt szinte minden modell elcsúszik.
Ezek nem hibák, csak a kiindulás jellemzői. Ha előre tudom őket, pontosan tervezem a kézi munkát – nem érnek meglepetések a gyártásnál.
A négy eszköz, dióhéjban
Nagy általánosságban: a fotórealisztikus, hangulatos kompozícióknál az egyik modell ragyog, de a szöveget szinte sosem hagyhatod rajta. A beszélgetős eszközök kényelmesek és gyorsak, de a felbontásuk gyakran szerény. A stúdió-hátterű, jogtisztább megoldások a márkamunkához barátságosabbak. A friss modellek pedig hónapról hónapra ugranak előre.
A közös pont: mindegyik raszteres, RGB-s, kifutó nélküli képet ad. A logót egyik sem adja vektorban, az ékezeteket egyik sem tudja megbízhatóan. Ahol a gép abbahagyja, ott kezdődik a mi munkánk.
Ez a rovat azért van, hogy ne neked kelljen minden modellt kipróbálni. Mi figyeljük, melyik mire jó éppen most, és gyártó-szemmel mondjuk meg, melyikből lesz a legkönnyebben nyomdakész munka. A választás a tiéd – az, hogy gyártható legyen belőle, a mi dolgunk.